Chapter 12

 Sziasztok! Ramona segítségével végre megérkezett a tizenkettedik fejezet.:) Remélem tetszeni fog.:3 

Nirvana

Szép lassan kinyitottam szemeimet. Egy kar pihent a hasamon. Jobbra fordítottam a fejemet, Kendall karjai közt feküdtem. Egy percre behunytam a szememet és élveztem ezt a tökéletes pillanatot. Éreztem szédítő illatát, éreztem nyugtató hatással bíró szuszogását a nyakamon, amitől libabőrös lettem. Arcra piros pír költözött.

- Jó reggelt hercegnőm! - suttogta a fülembe. - Jól vagy? - érdeklődött.

- Szia - mondtam ridegen. - Igen, köszönöm - sóhajtottam. Ránéztem és csillogtak a szemei majdnem szétfolytam. Simogatni kezdte a hasamat.

- Tudod az a csók - kezdett bele mint tegnap.

Kivágódott az ajtó és az egész csapat Sckarlettel együtt bejött.

- Mi az, hogy a reggeli híradóból kell megtudnunk, hogy majdnem megöltek titeket? És mi az, hogy Candy itt alszik mikor most az én szobatársam? - hisztizett Los s karba tette kezeit.

- Jól vagy? - Logan lerángatta Kendallról a takarót és elkezdte megvizsgálni, hogy minden végtagja meg van-e.

- Persze - tolta el a fejénél fogva. A jelenet inkább egy majom testvérpár verekedésére hasonlított, mint amilyet néztünk minap a tévében az egyik oktató csatornán.

Hihetetlen, hogy lassan egy hónapja a srácokkal vagyok. Minden - még az apró - álmaim is teljesültek. Mondjuk még az nem, ahol arra vágyom, hogy valamelyikük feleségül vegyen. Az egyik pénteken rájöttem arra, hogy Kendall és Scarlett nem járnak, teljesen megkönnyebbültem így még a lány is szimpatikusabb lett. Kendall, Drága Kendall el kellene felejtselek, de nem megy mert nem akarom. Valami megfogott benne, és nem akarom elengedni.  Olyan jó érzés volt mellett feküdni, ahogy átkarol, és együtt...
Éppen az ágyból kászálodtam ki, mikor bele ütköztem Jamesbe. Aki szinte forrt a dühtől.
- Minden rendben James?
- Igen, minden! - úgy éreztem mintha rám lenne dühös.
- Biztos? - faggatam tovább, mert az arckifejezése nem épp azt árulta el, hogy rendben lenne.
- Candy, hagyj lógni már! - majd elviharzott mellettem. Ebbe meg mi a fene ütött?
Nem értem James hirtelen düh kitöréseit. Aztán meggondoltam magam és az irányt Scarlett szobájából a fürdőszoba felé vettem. Egyszerűen azt éreztem, hogy büdös vagyok, és muszáj vennem egy friss fürdöt. Tehát vissza mentem Kendall szobájába, hogy ki hozzam néhány holmimat. De reméltem, hogy ő nem lesz bent. Nem szeretném kínosan érezni magamat. Nincs kedvem megint arról a bugyuta csókról dumálni vele. El akarom felejteni, nem pedig újból és újból emlékezni rá. Szép lassan be mentem, és amikor megláttam, hogy nincs bent, hatalmasat könnyebbült a szívem. Oda léptem a táskámhoz és ki szedtem belőle pár ruhát. A pakolásomat az ajtó nyikorgása zavarta meg. Jaj ne! Ez Kendall.
- Candy! - mondta kissé feszülten.
- Ne most, fürdeni akarok. - közben pedig próbáltam kerülni vele a szemkontaktust. Ha bele néznék a gyönyörű zöld szempárjaiba, azonnal elolvadnék. Tehát nem szeretnék kockáztatni.
- Figyelj, az a csók...
- Nézd Kendall, hagyjuk tudom, hogy nem jelentett neked semmit, nem kell állandóan felemlegetni. - vágtam a szavába, majd indultam kifelé, de ő vissza rántott.
- Várj. - suttogta. - Az a csók..az az nekem sokat jelentett! - vallotta be, majd a fejét a padlóra szegezte. 

 Nyelni-köpni nem tudtam zavaromban. Azt mondta, hogy sokat jelentett neki a csók? Fogalmam sincs, hogy reagáljak rá. Úristen. Vajon ő is úgy érezhet mint én? A gondolataim cikáztak. Nem, ez lehetetlen!
- Te azt mondtad, hogy az a csók? - mutattam az ujjaimmal össze vissza. Minden bizonnyal ő si észre vette a zavarodottságomat. Hirtelen arra lettem figyelmes, hogy puha ajkak támadják a számat. A csókja észbontó volt! Szenvedélyes és érzelemmel teli. A szívem azt mondta, hogy soha ne hagyjuk abba a csókot. Míg az eszem azt suttogta, hogy fejezzük be. Fogalmam sincs, miért kéne abba hagynunk. De valamiért most az egyszer az eszem győzedelmeskedett.
- Fürödnöm kell! - szakítottam meg a csókunkat és ki sétáltam a szobából. Bár nem néztem vissza de éreztem, a zavarodottságát. A tettemet, amiért félbeszakítottam édes csókunkat. Amit én magam sem értek miért tettem. A gondolataimmal foglalkoztam, mikor be nyitottam a fürdőszobába, észre sem véve, hogy Logan épp bent van.
- Bocs Logan, nem akartam! - szabadkoztam.
- Ugyan, én nem bánom! Szívesen csatlakozhatsz, ha van kedved. - mondta pimaszul, és egy pervez mosolyt villantott.
- Te perverz állat! Inkább ki hagynám! - forgattam meg a szemeimet, majd be csuktam az ajtót. Neki támaszkodtam az ajtónak és leereszkedtem, amíg biztonságosan földet nem értem. Kezeimmel átkulcsoltam a lábaimat, és Kendallen gondolkoztam.